Több évet vártunk a Galaxy Z-család megérkezésére, de itt van. Most olyanok, mint annak idején az érintőképernyős telefonok a nyomógombosak után: hihetetlenek, ám annál igazabbak. Sokakban fel is merül a kérdés, miszerint A jövő készülékei mutatkoztak-e be velük? – Nyilván, a hajlítható termékek magukban hordozzák a WÁÓ-faktort, amiből nem sok jut ki manapság a felhasználóknak, mert nehéz újra és újra feltalálni a spanyolviaszt. A dél-koreai vállalat a Galaxy Fold után egy sokkal összeszedettebb terméket rakott elénk, de számomra olyan a szitu, mint ha az csak a nulladik verziója lett volna, hogy tudjanak hova továbbfejlődni.

Amit visszalépésként tudnék felróni, hogy a belső felületről eltűnt az egyik kamera. Végeredményben „csak” öttel rendelkezik, mint egy középkategóriás készülék, viszont azaz öt olyan, amivel tényleg lehet korrekt képeket készíteni. 12MP-ből tripláztak, illetve 10MP-ből dupláztak, csakhogy MP-t társítsunk a szavak mellé.

Talán egy fokkal fontosabb az, hogy miként változott a zsanérszerkezete. Immáron csavaros résszel dolgoznak, ami lehetővé teszi, hogy több állásban tudja annak felhasználója használni. A Galaxy Z Flip-hez képest is nőtt eggyel a szám, hiszen a 75°-os állás a 90° és a 115° mellett még nem volt jelen. Egyes országokban a zsanért színeztetni lehet, ami megint csak egy apróság, amire biztosan kevés gyártó gondolt volna.

Hamarosan egy mélyebbre ható cikkel jövünk, addig viszont mutatnám a főbb USP-jeit, amivel azonosítani lehet.

• Infografika