Nincs egyetlen hónap se hátra a Galaxy S26 sorozat leleplezéséig, viszont már nagyjából kezd körvonalazódni minden információ vele kapcsolatban. Az biztos, hogy ismételten törés mutatkozik a chipsetek területén, mert míg a Galaxy S25-termékcsaládnál a Qualcomm szolgáltatta az erőforrását, addig a folytatásban szakítanak mindezzel, és helyette osztott felállásban, a Galaxy S24-nél tapasztalt chipset-stratégiával rukkolnak elő. Ez alapján pedig, csak a Galaxy S26 Ultra 5G rendelkezik az aktuális Snapdragon Elit lapkával.

Csak a szemléltetésképpen, megmutatnám, miként alakultak az elmúlt években a chipsetek készülékházába történő „csomagolása”:

• a Galaxy S25-szériánál: minden modell Snapdragon 8 Elite for Galaxy-val szerelt;
• a Galaxy S24-szériánál:
  • a Galaxy S24 5G és a Galaxy S24+ 5G nemzetközi felállásban (ami alól: az USA, Kína és Kanada kivételt képezett) Exynos 2400-zal,
  • míg a Galaxy S24 Ultra 5G egységesen Snapdragon 8 Gen 3-mal debütált;
• a Galaxy S23-szériánál: minden modellbe Snapdragon 8 Gen 2 épült;
• a Galaxy S22-szériánál:
  • az európai felhasználók húzták a rövidebbet az Exynos 2200-zal,
  • hiszen mindenhol máshol a Snapdragon 8 Gen 1 tartolt sebességével;
• a Galaxy S21-szériánál pedig:
  • nemzetközi felállásban Exynos 2100,
  • míg az USA-ban és Kínában a Snapdragon 888 5G adta az erőforrást.

Az Exynos chipset éltetésének legfőbb oka, a költségtakarékosság, tehát gazdasági. A Qualcomm-féle Snapdragon lapkák vásárlása licencdíjakat, royalty-ket és magasabb beszerzési árakat jelent a Samsungnak. A Qualcomm modem-technológiája és szabadalmai miatt ezek a költségek jelentősen megemelkedtek az utóbbi években – egyes jelentések szerint 25–30%-kal is nőhetett a mobilprocesszorok ára, ha kizárólag Snapdragont használnak. Ezzel szemben az Exynos a dél-koreai techóriás saját fejlesztése: a tervezést a System LSI divízió végzi, a gyártást pedig a Samsung Foundry (saját öntödéje) intézi (pl. a 2 nm-es GAA technológiával az Exynos 2600-nál).

Tehát csak a tisztán látás kedvéért:

1. nem kell külső beszállítónak fizetni a chip árát + licencdíjakat,
2. a belső ellátási lánc olcsóbb és kontrollálhatóbb,
3. hosszú távon profitábilisabb, ha a saját chipet skálázzák fel.

A Galaxy S25-sorozatnál gondok akadtak az Exynos gyártásánál, ami az elmarasztalását eredményezte. Ezzel némiképp növekedett a termékek költsége, amit a pre-order időszakban különféle ajánlatokkal próbáltak a vásárlóknál ledolgozni, gondolok itt a tárhely-duplázásos promócióra, amikor a kisebb árán kapták az eggyel nagyobbat. Így, két év elteltével viszont úgy fest, sikerült megugraniuk a gyártási nehézségeket és azt kellően át tudták hidalni.

A Galaxy S Ultra a korlátok nélküliséget tükrözi, és mivel a Galaxy S-termékág legnépszerűbb és legfelkapottabb modellje, nem kétséges, hogy ha Exynos-szal szerelnék, azzal a fogyási mutatóit drasztikusan megkopasztanák a korábbi években mutatkozott chipset-különbségek miatt. Az érzékenyítés viszont már tavaly elkezdődött, amikor a Galaxy Z Flip7 5G-be azt szerelték.

Noha a minta azt mutatja, hogy minden páratlan modellnél a felhasználók jól járnak, nincs ilyen logikai stratégia mögött, egyszerűen csak az, hogyan jön ki a lépés. Idén az európai vásárlók biztosan csak az Ultra-ból kapnak Snapdragont, míg a másik két kisebb modellnél az Exynos veszi át a terhelés feldolgozását. A geekbench mutatók alapján, több magos részen amúgy jobban teljesít egyelőre, de várjuk ki a végleges szoftvert, hiszen az lesz a mérvadó.

• Pletyka rovat