Kategória: Teszt

Bemutatkozott a Galaxy M55 5G, amely már képes a 45W-os töltés fogadására

Csak idő kérdése volt, hogy befusson az idei év egyik legvártabb középkategóriás készülékének megjelenése, a Galaxy M55 5G-é. A magyarországi érdeklődőket vélhetően elkerülő modell nem hozott szégyent elődjeire. Ahogy azt sejteni lehetett, a Samsung Global megint afféle játszótérként tekintett az alszériára, hiszen olyan hardveri adottságokkal látták el, amelyek olykor még egy Fan Edition-t vagy az alap aktuális Galaxy S-szériát is megszégyeníti.

Az egyik ilyenről már a címsorban megemlékeztem, hiszen a Galaxy M55 5G lett a legelső középkategóriás okostelefonja a Samsungnak, amely a szuper gyorstöltés 2.0 szabványt képes lekezelni, azaz papíron a 45W-os töltési teljesítmény képes fogadni. A gyártó szerint, 30 percnyi töltés idővel az 5.000mAh-s telep (a névleges értéke 4.855mAh) 70%-át képes visszarántani az élők sorába nullától nézve. Az idei termékek közül csak a Galaxy S24+ 5G és a Galaxy S24 Ultra 5G volt hasonlóra hivatott. Természetesen, a csomag tartozékai között a(z erre képes) fali adapter nem található, csak egy Type-C to Type-C kábel, így némi ráköltést igényel, ha valaki élne az újdonsággal.

Egyik kézzel adnak a gyártó, másikkal pedig elvesznek, ahogy tartja a mondás, ugyanis a Galaxy M54 5G-ben még 6.000mA-s telep került, – sőt a Galaxy M51-ben 7.000mAh-s – most azonban visszacsökkentek a halandók sorába. A döntés hátterében valószínűleg az állhatott, hogy egy keskenyebb terméket szerettek volna elhozni, hiszen a 8.4mm-es elődnek a vastagságán azért volt mit ledolgozniuk. Most egy megúszósan egyfajtaaranyközéputat lőttek be a maga 7.8mm-jével. Ami még egy érdekesség, hogy az úgy nevezett Key Island dizájnvonalat nem követi le az újdonsült Galaxy M-szériás modell, ami feltételezi, hogy a gyártási költségek olcsóbbak az előddel, így alacsonyabb árpontot tudják tartani.

Tavaly a Samsung költséghatékonyságból fakadóan a sajátgyártású lapkájával ruházta fel, azonban most ismét visszatértek a Qualcomm egyik megoldásához, a Snapdragon 7 Gen 1 chipsethez, ami 4 nanométeres gyártástechnológiát képvisel. Előzőleg egyetlen Galaxy készülékben még sosem kapott helyet, a 8 magos felállású lapka, melynél a legerősebb modul 1 x 2.4GHz-en (Cortex-A710) dolgozik. Az átlagos felhasználást 1.8GHz-en látják el négymag által (Cortex-A510), míg az átlagon felülit hárommaggal 2.36GHz-en (Cortex-A710).

A Galaxy M55 5G-nél az üzemidőre és annak visszarántására helyeződik majd a hangsúly, amelyet a Qualcomm lapkájával jobban tud helyén kezelni. Hoznék egy összehasonlítást az Exynos 1380-nal, ami főként előbbiben marad el. Nyilván a száraz specifikációs tények mögött még az is egy fájópont lehet a Galaxy A55 5G-vel szembesítve, hogy a tavalyi lapka számos előnnyel bír az idei sajáthoz viszonyítva.

Két generáción keresztül 108MP-es főszenzorról beszéltünk, azonban most 50MP-re csökkenti le mindezt. A szenzor méret persze nagyobb lett, hiszen 1/1.56 inch méretűre módosult (1/1.67-ről), valamint a pixelméret is már 1 µm-re növekedtek, de majd az első tesztek eldöntik. Az optikai képstabilizátor 1.5°-os korrekcióval képes az alapvideózásnál a rázkódást semlegesíteni; viszont, ha 4K-ban rögzítenénk, akkor a VDIS lesz segítésünkre – amit használjunk fenntartásokkal. A másod- és harmadlagos kamerák maradtak a régiek, azaz 8MP-en ultraszélest és 2MP-en makrot kapunk a pénzünkért. Cserébe viszont a főkamerához hasonlóan, az előlapra is 50MP-et szereltek.

A kijelzőnél nyomokban találhatók újdonságok, hiszen ugyanúgy az a Super AMOLED Plus technológiát használja, mint a Galaxy M51; annyi különbséggel, hogy immáron 48 és 120 Hz közötti adaptív képfrissítési támogatással ruházták fel. Fényerőssége képes az 1.000 nitre. A méretéhez ellenben nem nyúltak, maradt a 6.7 inches Infinity-O dizájnú FHD+ felbontást támogató panel, amihez az Alway-on Display ugyanúgy dukál, mint a Galaxy A-testvérnél. Újdonság viszont, hogy az ujjlenyomat-érzékelő a kijelző alá épült optikai variánsra cserélődött; merthogy eddig a bekapcsológombba integrált volt, mint mondjuk a Galaxy Z Flip-érában lévő termékeknél.

A tárhely és RAM variánsok se okoztak meglepetést, előbbiből a 128GB-os vagy a 256GB-os választható, ám utóbbiból csak egyetlen opció van, a 8GB-os; de ha nem lenne elegendő, akkor majd RAM Plus-szal mellécsaptok virtuálisan. Wi-Fi 6 szabványra képes, ám Bluetooth-nál visszafejlődtünk v5.2-re. A két SIM kártyát fizikálisan tudja, viszont ilyenkor feláldozzuk a memóriakártya bővíthetőségét. Az eSIM képesség kimaradt a repertoárból.

Az újdonságok között emlegethető a Knox Vault, melynek célja, hogy megvédje az olyan személyes adatainkat, mint pl.: a PIN-kódod, a jelszavaid vagy a feloldó mintád. A titkosított adataidat egy teljesen izolált és különálló helyen tárolja, amely EAL5+ tanúsítvánnyal rendelkezik. Ott van még a Hangfókusz, ami hívásnál a beszélő partner hangját helyezi a középpontba, így a körülötte lévő zajt megszűri és kizárja lehetőségeihez mérten. Android 14 operációs rendszerrel látott napvilágot, amihez a gyártó további 4 főszoftver és 5 évnyi biztonsági frissítést garantál.

A világon először Brazíliában látott napvilágot, sötétkék és világoszöld színvariációban, de vélhetően a következő időszakban más országokban is felüti fejét, mint pl.: Indiában, ahol már egyébként előkészítették az aloldalát. Árára nem térnék ki, hiszen vélhetően a magyar piacot elkerüli, így csak érdekességképpen számoltam be róla.

A legjobb kijelzők kerültek a Galaxy S24-ekbe a DxOMark szerint is

A DxOMark tesztoldal függetlensége és objektívsége számomra kérdőjeles, de azért fél szemmel odafigyelek az ottani írásokra, mert érdekel a nézőpontjuk, ami alapján olykor elmarasztalják a Samsung készülékeit számos másikkal szemben. Az köztudott, hogy a dél-koreai tech óriás nem igazán vásárol cikkeket – amelyet értsetek kontextusában, hiszen azért hallani olyanokat, hogy egy-egy márka egy-egy modellje olykor jobb színben volt/van feltűntetve, mint amilyen valójában. Az oldalunk indulásakor mindenesetre külön címkefelhőt szántunk, így most azért egy éltető cikk következne, mert amiről már írtunk korábban: a Galaxy S24-termékcsaládban jelenlévő M13 panel igazán jóra sikeredett.

A Samsung Display jogosan húzhatja ki magát, hiszen – a fakóságos balhé ellenére – még mindig könnyedén uralják a piacágat a minőségükkel. Az újonnan érkezett három Galaxy S24 készülék pedig jogosan állhatott fel a dobogó egy-egy fokára. Mutatnám, miként alakul jelenleg a TOP6, ahol azért akad bőven holtverseny.

*A DxOMark kijelzőtesztjeinek TOP-listája.*
**Forrás**: `DxOMark`

A végeredmények kielemzése előtt azért fontos pár tényezőt kihangsúlyozni. A Galaxy S24 Ultra 5G eltér a két kisebb testvérétől több fronton, hiszen Gorilla Glass Armor kijelzővédelemmel büszkélkedik, nem pedig Gorilla Glass Victus 2-vel; vagy éppen a Qualcomm szolgáltatja a chipsetjét, nem pedig a házon belőli saját gyártású megoldás. Amiben viszont mindhármójuk azonos, az a képfrissítési tartomány, ami immáron 1 és 120 Hz között alakul. A legkisebb családtag viszont csak FHD+ felbontásra hivatott, nem pedig QHD+-ra.

A dobogó legfelsőfokára a Galaxy S24 Ultra 5G készülék állhatott fel, amely sikeresen túlteljesítette a mezőnyt – még ha csak egyetlen egy ponttal is, de nincs holtverseny az aranyéremért. A kritikusai kiemelik, hogy messze a legjobb kültéri élményt szállítja az összes vetélytársához képest. Igazolják továbbá a Samsung állítását, miszerint a csúcs fényereje 2.600 nit körül lehet; így verőfényes napsütésben nincs szükség árnyékolni a kijelzőt, ugyanúgy látható, mint ha éppen felhős lenne az égbolt. Színhűsége sokat javult a megjelenítőnek a Galaxy S23 Ultra után, különösen kültéri viszonyok területén. Ám amivel kiverte a biztosítékot, az a mozgási teljesítmény, avagy a videók lekezelése, ahol új csúcsértéket állított be.

A két kisebb családtag holtversenyben a második helyen zárt. A Galaxy S24 5G-nél viszont vannak adottságok, amelyek kimagaslóbbak, mint az Ultra variánsnál. Ilyen az olvashatóság népfényben. Új rekordot állított fel a kategóriában, de az érintések kezelésében is hasonló a végeredmény. Érdekes módon, ilyen téren a Galaxy S23-akban is jelenlévő Gorilla Glass Victus 2 jobban teljesített, mint az utódtechnológia. A tükröződésmentes kijelző hiánya viszont azért kapott hideget is.

Ami számomra egy fokkal meglepőbb, hogy a Galaxy S24+ 5G hozta a kötelezőt. Mindezt úgy, hogy hármójuk közül a legnagyobb képsűrűséggel rendelkezik, hiszen a nagyságrendilegi 513 ppi-hez képest a sima 416, az Ultra pedig 505 körül hoz. Az alapmodell jellemzőit lehetne kiemelni nála, hiszen a hasonlóan frankó panelt hoz kültérre, valamint az érintésvezérlésére sincs panasz.

Az pedig valahol slusszpoén, hogy mindháromnak ugyanaz a gyengesége – végtére is az M13 panel dolgozik a kijelzővédelem alatt. Ezek között az akaratlan érintések rossz kezelését, a beltérő környezetben lévő fényerő és részletek hiánya, illetve a túl magas fényerő jelenléte a videóknál sorakoztatható fel.

A DxOMark ranglistája alapján:

a Galaxy S24 5G rendelkezik a legmagasabb besorolású kijelzővel a prémium, azaz a 600 és a 800 dollár közötti árfekvésű kategóriában;
a Galaxy S24 Ultra 5G kapta a legmagasabb pontértéket az ultra-prémium, azaz a 800 dollár vagy afeletti szegmensben;
míg a Galaxy S24+ 5G ugyanebben a másodikat.

A dobogós helyezettek között azért még a Google-féle Pixel 8-érát érdemes megemlíteni, amely hozza a Galaxy S24 és a Galaxy S24+ szintjét; viszont a TOP5-ből lecsúszott Galaxy Z Fold5 5G-ről se feledkezzünk el, amely tavaly nem kapott akkora reklámot, mint a kagylóformát megtestesítő Flip testvére, amelyet számos Apple készülék előz be.

A Galaxy S24 Ultra egyik rejtett erőssége

A tech világának szó szólói az Unpacked esemény után a Galaxy S24 termékcsaládot egyfajta nyerserő tesztnek vetették alá. Ez alatt értsétek a különféle benchmark teszteket, hiszen mindenképpen meg kell erősíteni a leendő vásárlóknál azon pletykát, miszerint a Qualcomm-féle húzott Snapdragon chipset jobb teljesítménymutatókkal rendelkezik. Ezt valahol legmélyen mindenki tudta és sejtette. Sokan az Exynos-ra akkora terhet helyeztek, amit lehetetlen teljesíteni. Nem is a versenytárs lekörözésére helyeződött a fókusz, hanem inkább arra, hogy egy versenyképes lapkát hozzanak létre, más-más adottságokkal, amelynek tapasztalataira építkezve haladhatnak tovább jövőre. (Ha belegondoltok, a Samsung szekerese ment mindig ilyen jól; a tapasztalatok viszont előrevisznek.)

Az Exynos 2400 chipset más claszter-felépítéssel rendelkezik, hiszen 8 helyett 10 magos; illetve az órajelek állapota se azonos. Ez a kísérletezgetés viszont arra volt elegendő, hogy megközelítse a Qualcomm megoldását, illetve bizonyos esetekben azt felülül licitálja. Mindebből a felhasználó persze – jelenleg meg pláne – semmit sem érzékel; de ezzel szerencsére nincs semmiféle gond. Az lenne a durva, ha ki lehetne használni – hiszen akkor a 7 évnyi szoftveres támogatás megkérdőjelezhető volna.

Sokad részről, azt se szabad, hogy fogunk egy Exynosos Galaxy S24 5G-t és egy Snapdragonos Galaxy S24 Ultra 5G-t, amelyeket azonos benchmark teszteknek vetünk alá, mert a processzor felhasználtság egy dolog, egy másik pedig az, mennyi RAM-mal rendelkezik, vagy éppen milyen hűtési rendszerrel ruházták fel. A nagyobb felület ugyanis könnyebben vezeti el és adja le a hűt az arra kialakított területen, mint a kisebb.

Szemléltetésként most viszont nem eme kettő modell látható a fenti képen, hanem inkább az, hogy a Galaxy S23 Ultra 5G-hez képest, mekkora fejlődési változáson esett át az úgy nevezett vapor chamber, avagy magyarosabban a gőzkamra megoldásuk.

Anno kiszivárgott belsős tréning anyagból már tudhatjuk, hogy a mérnökök jelentősen megnövelték a gőzkamrának a méretét. A Galaxy S24 Ultra-é a Galaxy S23 Ultra-hoz viszonyítva 1.9-szeresére méretesedett, de a számok önmagukban olykor üresek. A fenti fotó viszont remekül prezentálja, hogy nem szabad félvállról venni ezt a tényezőt, hiszen nagyban hozzátesz ahhoz, hogy a túlmelegedést elkerülve szóba se jöhessen teljesítmény csökkenés. Ezen megoldás tesz hozzá ahhoz is, hogy hosszabb ideig tudjon a készülék nagyobb Wattot felvenni hálózati töltés által, s hiába nem növekedett az alap töltése 25W-ról, mégis 0%-ról teljesre egy picivel gyorsabban visszarúgja magát, mint az előd.

Jó látni továbbá, mennyire jellemző a mérnököknél a megvalósítási elegancia, hiszen, mennyivel professzionálisabbnak hat a Galaxy S24 Ultra-nál lévő. Nem olyan „próbálkozó” jellegű, hanem sugárzik belőle a szakértelem.

Természetesen, a Galaxy Világa se szeretne kimaradni a processzorok harcából, viszont megvárjuk azt a külföldi tesztet, amelyik majd ugyanazon modell eltérő lapkáit teszteli egyidejűleg. Ennek befutásáig még türelmeteket kérnénk; viszont azt se feledjétek el, hogy az előrendelési időszak január 30-án zárul, utána pedig eléggé korlátozott promókkal folytatódik a launch időszak, amit lehet, hogy nem várnék meg.

A Galaxy S24-termékcsalád kijelzője messze felülmúlja az elődjeit

Az Unpacked eseményt bárki visszanézhette az elmúlt egy hétben. Inkább az ökoszisztémáról és a Galaxy AI-ról volt benne szó, mert hát marketing fronton elengedhetetlen, hogy a most megjelent mesterséges intelligenciával adják el a terméket. (Ne felejtsétek, új fejezet kezdődött!) De persze tudjuk, akadnak olyan vásárlók is, akiket ez hidegen hagy, viszont van más olyan specifikációs jellemvonás, ami alapján érdemesnek tartják a váltást – már akár egy Galaxy S23 termékről is. Most ezt fogom összefoglalni a folytatásban, és kitérek egy kulcsfontosságú kiegészítőre is, a védőfólia vásárlás kérdésére; de ne rohanjunk ennyire előre, csak szépen sorjában.

A Galaxy S23 és Galaxy S23+ megkülönböztetésre került anno a Galaxy S23 Ultra-hoz képest, ugyanis képfrissítés területén „csak” 48-120Hz-es rátát támogatott, míg a legerősebb modell 1-120Hz-re volt hivatott. Ez azonban mára a múlt, mert a Galaxy S24 termékcsaládban egységesen, mindegyik 1Hz-től képes indítani, amivel üzemidő szempontjából többre hivatottabb, mint elődjei.

*Balra a Galaxy S24 Ultra, mig jobbra a Galaxy S23 Ultra tükröződése.*
**Fotó**: Parker Burton

A Samsung nem változtatott a panelen, ugyanúgy a Dinamikus AMOLED 2x-szel kápráztatja el az érdeklődőket, azonban a védelmen a Galaxy S24 Ultra 5G-nél már annál inkább. A két kisebb családtag a tavalyi Gorilla Glass Victus 2-t örökölte meg; míg az Ultra a jelenkor legerősebb és legjobb opciójával lett felruházva, a Gorilla Glass Armorral. A száraz specifikációs tények helyet hoznék pár konkrét adatot, miszerint 15%-kal lett elődjénél karcállóbb; illetve 70%-ban javult a tükröződésmentesítése – ha létezik ilyen fogalom, de a fenti fotó szerintem, remekül prezentálja, mire kell ez alatt gondolni.

Igazából, ha nap fele fordítjuk, akkor lesz jelentősége a tükröződésmentességnek, mert könnyebben láthatjuk takargatás nélkül is. Jelentősen megnövelték a fény erejét mindegyik családtagnak. A Galaxy S23-széria 1.750 nit csúcsértékre volt hivatott, míg a Galaxy S24-nél ez az érték már 2.600 nitre változott, ami jelentős; hiszen még az Apple paramétereit is felülmúlja – ami szintén a Samsung-féle AMOLED kijelzőkkel van felvértezve. A maximális fényértéke 1.500 nit lett.

A kijelzőnél az érintés érzékenység mellett se szabad elmenni szó nélkül. Mint egy 12%-kal javult a Galaxy S23 Ultrahoz képest az utódnak, így hozzávetőlegesen legalább 260Hz-re képes, de egyes források szerint még többre. Legfőképpen a játékoknál lesz a legnagyobb hasznunkra.

Bal oldalt harmadik fél által gyártott fólia, jobb oldalt pedig a Samsungé.
**Forrás**: Alvin

Zárószóként, pedig ott van a védőfólia kérdése, amelyet a Samsung ismételten saját maga értékesít:

Termék	Szín/Típusszám	Ár
Galaxy S24 5G	Átlátszó [EF-US921CTEGWW]	14 990 Ft
Galaxy S24+ 5G	Átlátszó [EF-US926CTEGWW]	14 990 Ft
Galaxy S24 Ultra 5G	Átlátszó [EF-US928CTEGWW]	14 990 Ft

Lehet, hogy elsőre kicsit húzósnak tűnhet a Samsung-féle visszatükröződést gátló fólia ára, viszont a fenti fotó remekül prezentálja azt, hogy mi van akkor, ha „csak” egy olcsóbbat teszünk a termékünkre. Jelentősen rontunk a végső hatáson. Ez nem csak a két kisebb családtagra értendő, hanem a legnagyobbra is. Ha már 4-600 ezer forint körül vásárolunk egy okostelefont, szerintem nincs értelme elspórolni azt a részét, amit a legtöbbször használunk. Másfelöl, a megfelelő helyen történő beszerzése akár olcsósithatja a végárát.

A Samsung Portable T9 SDD-je megmutatja, milyen az, amikor a kompaktság mellé sebesség is társul

Már az ősz folyamán szerettem volna foglalkozni a Samsung legújabb generációs zsebbarát SSD-jével, a T9 alapszériájával, de valahogy mindig voltak nála fontosabb hírek, tények, szivárgások, amik ellopták a reflektorfényt. Az év első napját viszont neki szentelnénk, mégis csak egy Portable SSD T5 boldog tulajdonosa vagyok már jó pár éve, ami tökéletesen ellátja a feladatát, így nem kérdéses, hogy kiemelten foglalkozom a következő generációk fejlődésével, mégis csak olyan forradalmi újdonságokat építenek beléjük, amik igazolják az árpontját. Kezdjünk mindent ott, hogy a Portable SSD T9-re 5 évnyi jótállást ad a gyártó, amit sose kelljen alkalmazni, mert az biztos, adatvesztést von maga után.

„A nagy felbontású fotók fejlődésével és a 4K-s videók növekvő népszerűségével a professzionális tartalomkészítők mostanra szembesülnek azzal, hogy rendszeresen nagy mennyiségű adatokat kell továbbítaniuk. (…) A T9 megoldást kínál a szakembereknek az adatkezeléssel járó kihívások enyhítésére, a Samsung pedig továbbra is olyan optimalizált memóriamegoldásokat kínál, amelyek lehetővé teszik a szakemberek számára, hogy teljesmértékben kreatív potenciáljuk kiaknázására koncentrálhassanak.”
mondta Hangu Sohn, a Samsung Electronics memóriamárka termékbiznisz csapatának alelnöke.

Már a Portable T7-szériára sem lehetett panaszkodni a sebességet illetően, viszont a fejlesztőknek sikerült felüllicitálniuk az elvárásainkat. Ha valakinek nem lenne meg, akkor az előd 1.050 MB/s-ot hozott írási és olvasási sebesség formájában; azonban az utódnál ez már akár 2.000 MB/s is lehet, ha arra van alkalmas portokkal rendelkezünk. Jó, mondjuk annyi csavar van a száraz specifikációs tényben, hogy minderre csak a 4TB-os variáns képes, ugyanis a két kisebb változatnál ez az érték „csak” 1.950 MB/s az írási oldalról, ha tényleg ennyire centizgetjük. A másolási vagy olvasási teljesítmény eléréséhez viszont elengedhetetlen az USB 3.2 Gen 2×2 interfész, ami 20Gbps-os maximális adatátviteli sávszélességet tesz lehetővé.

Kábelről nem kell gondoskodnunk, ugyanis a csomagolás alaptartozékai mellett helyet kap 1 db USB-C, valamint 1 db USB-A kábel; azaz mind okostelefonhoz, mind számítógéphez fogjuk tudni csatlakoztatni.

A gyártó odafigyelt a védelemre. Nemcsak belsőleg erősítették meg, ahol a már megszokott 256bites AES hardveres titkosítás gondoskodik az adataink védelméről; hanem külsőleg is, így senkit se lepjen meg, ha akár 3 méterről történő ejtés se okoz adatvesztést. Továbbra sincs változtatás a Samsung Magician szoftverének alkalmazásánál, amelynek segítségével nyomon követhetjük, milyen kondícióban van a 122 gramm össztömegű kütyü, amelynek fizikai méretei egy menőbb bankkártyatartóra emlékeztetnek. 60 mm széles, 88 mm hosszú, míg 14mm vastag. A burkolatánál pedig ügyeltek a csúszásmentesség kivitelezésére.

A Samsung fontosnak tartott kihangsúlyozni a Dynamic Thermal Guard technológiáját, amivel a túlmelegedésből fakadó potenciális teljesítménycsökkenést küszöböli ki. Ezen kívül megkapta az IEC 62368-1 nemzetközi biztonsági szabványt, ami még egy extra réteg a megbízhatóság és a biztonság javára.

A magyarországi forgalomba az alábbi modellek kerültek:

Termék	Típusszám	Nyitóár
Hordozató SSD T9_1TB	Fekete [MU-PG1T0B/EU]	56 990 Ft
Hordozató SSD T9_2TB	Fekete [MU-PG2T0B/EU]	94 990 Ft
Hordozató SSD T9_4TB	Fekete [MU-PG4T0B/EU]	170 990 Ft

Táblázat: Galaxy Vilaga

Mint azt már írtam, a forgalmazása már egy ideje zajlik, egészpontosan: 2023. október 3-án rajtolt világszerte, így senkit se érjen meglepetésként, hogy Magyarországon akár a karácsonyfa alá is kerülhetett volna egy-két felhasználónál.

Bemutatkozott a Galaxy A05s

A Samsung erős évet tudhat maga mögött, amihez a Galaxy A-széria is kellett, hiszen továbbra is a legnépszerűbb, akarom fogalmazni: legjobban fogyó termékeknek ad otthont a termékcsaládjával. A Galaxy A0x-sorozatot tartjuk a totál belépőszintnek, azonban a gyártó mindig elő szokott állni egy ‘s’ megtoldású erősebb kiadással, ami némi felár ellenében sokkal többet nyújt, mint az alapmodell. A Galaxy A05s-nél bátran mondható el, hogy szintet lépett, hiszen számos olyan újítás került a középpontba, amit mondjuk két évvel ezelőtt a középkategória előnyei között tudtunk csak számon tartani.

Az egyik, és talán a legfontosabb, hogy megjelent a 25W-os gyorstöltés. Ki ne szeretné hamar visszarántani telefonjának üzemidejét?! A korábbi generációk mindegyikében 15W sebességben maximalizálódott mindez, amelyhez lassan közelítenek QI formában az okosórái – hiszen a Galaxy Watch5-től már a 10W vált vezetékmentesen alappá. A méretes akkutelepén nem változtattak, a jól megszokott 5.000mAh-s kerül beépítésre, ami a készülékei túlnyomó többségét jellemzi.

Szintén fontos fejlesztésnek tudható be a képernyő paneljének upgrade-je. A 60Hz lecserélésre került 90Hz-re, míg a HD+ (720x1600px) felbontás FHD+-ra (1080x2400px). Oké, kicsit hozzányúltak a dizájnjához és a méreteihez, hiszen az elődöknél megszokott 6.5 inches kijelző helyett mostantól 6.7 inchest kapnak a vásárlói; illetve ezáltal picit hosszabbá és szélesebbé vált fizikai adottságaira pillantva, viszont megörökölte a Galaxy S23 termékcsaládnál behozott hátlapi dizájn konstrukciót. Maradt az Infinity-U szelfi kamerakivágás. A kijelzőnél fontos megemlíteni a képpontsűrűséget, hiszen az, hogy a belépőszint 400ppi felé tart elképesztő húzás. Egészpontosan 270-ről ugrottunk 393-ra.

(Itt jegyeznék meg egy érdekességet, miszerint a Samsung azért törekszik az egységes küllemre mindegyik okostelefonjánál, mivel nem szeretné megkülönböztetni a felhasználóit azzal. Lényegében azon falat szeretné lerombolni, hogyha valakinek a készülékére rápillantunk, akkor könnyedén leszűrjük, hogy drága vagy olcsó termékre van-e keretje annak használójának. Másrészről, ez a modell se maradhatott ki a könyezettudatosságból, azaz kerültek bele olyan alkatrészek, amelyek újrahasznosítottak.)

Hardveri adottságainál történt egy házon belüli feláldozás, hiszen a sajátfejlesztésű Exynos lapka lecserélésre került. Az új generációba a Qualcomm-féle Snapdragon 680 próbálja kielégíteni a felhasználók igényeit. Az Android 13 operációs rendszer 4GB-nyi RAM-mal párosul, viszont az érdeklődők dönthetnek a belső tárhelyét illetően, amelynél a 64GB és a 128GB sorakozik fel. A chipset csak LTE képes, így egyelőre az ilyen mélységekbe – mármint a Galaxy A0x-érba – még nem csorgott be az 5G képesség.

Jó hír, hogy maradt a három slot, azaz a két fizikai SIM kártya mellett a memóriakártya bővítés lehetősége se tűnt el. Bluetooth szabványa v5.1 LE-re frissült.

Mint már említettem, a kameradizájnját a Galaxy S23-tól örökölte. A hátoldalon megbújó kameratrió értékeinél nem sok változást véltem felfedezni. Az 50MP-es főszenzor elképzelhető, hogy egy újabb generációs, de amit biztosan állíthatok, hogy az ultraszéles érzékelő kimaradt a repertoárból; helyette kapnak a vásárlói makrót és mélységérzékelőt 2MP-es tartományban. Az előlapnál viszont fixen állíthatóm, hogy 13MP-re növekedett a korábbi 5MP-es képalkotó.

Az ujjlenyomat-érzékelőt se integrálták a kijelzőbe, maradt a bekapcsológomba. Alapvetően négy színben került kiadásra, melyből a magyarországi piacra: a fekete, a világoszöld és az ezüst került forgalomba. Áráról egyelőre nincs információnk, de a Samsung Magyarország oldalára már belistázásra került.

Zárószó gyanánt pedig a slusszpoén: ez a termék 2023/24-ben még rendelkezni fog 3.5-es Jack csatlakozással. (Nyilván okkal, hiszen ahova szánják, ott fontos, hogy kábelesen megoldható legyen az FM rádió készség, mint pl.: Indiában.)

Különleges kiadás érkezett a Galaxy Z Flip5 5G-ből

Azt már tudtuk előre, hogy a Samsung a Galaxy Z Fold5 kapcsán bedob a vízbe egy Thom Browne kiadást, hiszen a csúcsok-csúcsánál elképzelhetetlen lenne, hogy ezt a fajta kollaborációt kihagyják a felhozatalból. Nos, viszont van a Galaxy Z Flip5 5G-nek is egy hasonló nagy neve, akit Maison Margiealának hívnak. Az inspirációról, illetve a mélyre menő sajtóanyagról majd holnap vagy holnapután megemlékezem, most azonban várnak a sorozataim, így úgy gondoltam, afféle előpromó kapcsán megmutatnám az imázs videóhát a terméknek.

Mielőtt még valaki azt hinné, hogy magyarországi piacra befuthat… hát nagyon csekély a ráció rá, viszont az értékesítése november 30-án útjának indul. Addig remélhetőleg az Android 14 is elérhetővé válik az alapmodellre. Nézzük csak, miért olyan különleges ez a termék:

Jah, és van hozzá egy unboxing videó is:

Bemutatkozott az ISOCELL GNK szenzor, amely 50MP-en 8K videózásra is hivatott

A Samsung ősszel szokta leleplezni minden fontosabb fejlesztését. Szoftveresen fronton ilyen az következő generációs One UI felület; hardveresről pedig lehetne emlegetni a processzorait, valamint képérzékelőit. A legújabb szenzorjuk az ISOCELL GNK elnevezést kapta, amely tulajdonképpen az ISOCELL GN1 továbbfejlesztése lett. Ha az elmúlt évek trendjét vesszük alapul, akkor kijelenthető, hogy a gyártó inkább a pixelszám megnövekedésében látja a jövőképet, hiszen a pixelek összevonásával – amelybe a mesterséges intelligencia is besegít – javulhat a képminőség akkor is, ha nincs megfelelő fényi adottság. Ahogy szokták mondani: verőfényes napsütésben bárki tud jó fotókat készíteni, bár azért ebbe bele tudnék kötni.

Amiben megtartották az előd vonásait, az nem más, minthogy maradt az 50MP-es maximális felbontás (8.160×6.144px), a szenzornak az 1/1.3 inches mérete, valamint az 1.2 μm-es pixelméret. A jól bevált duál Tetrapixel RGB technológiát se mellőzték a felhozatalból; azaz alapjaira tekintve ténylegesen egy továbbfejlesztésről beszélhetünk, nem pedig egy új irányról, amivel megpróbálkoznának teret hóditani.

A legfontosabb változást a videózásnál kapjuk meg. Míg a GN1 max. 1080P minőségben volt képest mozgótartalmat rögzíteni, bár azt 240fps mellett; addig az utód már támogatja a sokak által igényelt 8K-t. Azt azért előre vetíteném, hogy mindezt 30fps-sel tudja elénk tárni. Nem rossz az sem, hiszen az ISOCELL HP3 szenzor se volt képes 200MP társaságában nagyon frame per sec.-es értékre. Nyilván, manapság nincs még elterjedve ez a felbontás, a korlátjai révén, viszont 4K-ban 120fps-sel tisztességes végeredményt kapunk vissza, míg Full HD-ban 240fps-ig lehet felskálázni. Utóbbi a lassítós videók gyártásánál válhat előnyünkre.

Nem csak a mozgótartalom gyártóknak kedvez a képalkotó-szenzor, hanem azoknak is, akik mélységébe merülnének el a minőségi képek készítésében. Szó szerint! Számukra mindenképpen kecsegtető a nyers (RAW) formátum használata, amelyet az eddigi 8 és 10 bites bitmélység mellett immáron 12-ben és 14-ben is igénybe vehetünk. Érdekességképpen említeném meg, hogy utóbbinál ez 16.384 szintű tónusinformációt rejt magában. Ha pedig ez magas érték, akkor a dinamika tartományban is mutatkozni fog. A gyorssaság se utolsó szempont, melyért a Dual Pixel Pro autófókusz felel. Segítségével csökken a fókuszálási idő, így hamar kerül lencsevégre az akár gyorsabban mozgó alanyunk.

A képek részletgazdagsága érdekében számos funkciót vetnek be, mint pl.: a rétegezett HDR-t vagy a Smart ISO Pro-t. Utóbbi már két éve a köztudatba épül, lényege pedig abban merülne ki, hogy a fixált konverzió elhagyásával mind a magas, mind az alacsony ISO üzemmódban készül fotó, amely a mesterséges intelligencia és a processzor felhasználásával összedolgozásra kerül. Végeredménye egy mindenhol tökéletes fénytartományban lévő alkotás lesz.

Az 1.7-es fényértékkel rendelkező szenzor legelőször nem Samsung készülékben ütötte fel a fejét, hanem a Google-féle Pixel8-szériában, hiszen mind az alapmodellben, mind pedig a Pro-ban ez dolgozik főérzékelőként. Egyes források tippje szerint, nincs kizárva, hogy a dél-koreai gyártó a jövő év elején megjelenő Galaxy S24-sorozat két alapváltozatába szánhatja, bár ez egyelőre nem nyert megerősítést.