A második negyedévben érdekesen alakult az okostelefonok piaca. Mint azt lehetett sejteni, a COVID-19 vírusjárvány rányomta a gazdaságra a bélyegét, és szinte mindenhol visszaesésekről lehetett beszámolni a tavalyi azonos időszakhoz képest. Mind a Canalys, mind pedig a Counterpoint Research végeredményénél az szerepel, hogy a piac átformálódott, amelynek egyik nyertese a Huawei lett abból fakadóan, hogy előbb tudták újraindítani a gazdaságukat, illetve a fertőzés behurcolásának megakadályozása érdekében a helyi vásárlók lojálisabbak voltak. A Samsung se hozott rosszul a beszállított termékek mércéjén, hiszen közel azonos mutatót tett le az asztalra.

Fel is merülhet a keresztkérdés, hogy mindenhol így alakult-e az okostelefongyártók helyzetet vagy voltak-e eltérések? – A választ már lelepleztem a címben, ugyanis pl.: a mi régiónk, mármint Európa vagy éppen Délkelet-Ázsia olyan volt, ahol a dél-koreai vállalat tudta hozni a kötelezőt, még ha a csökkenő eladási tendencia jelen is volt! Nézzük meg elsőként, hogy előbbinél mi a helyzet!

Európában fölényesnek tekinthető a Samsung piaci részesedése. Áprilistól júniusig megint csak kiemelkedően uralta a régiót, ahol 30%-os szeletet ragadott ki abból a bizonyos tortából. Tehát majdnem minden harmadik okostelefon, ami gazdára talált, azt ők gyártották le. A COVID-19 persze rányomta az értékesítésre a plecsnijét, ugyanis 2019 második negyedévéhez képest 31%-os visszaesés mutatkozik, ami jelentős. A második helyet az Apple húzta be, ami – főleg Angliának köszönhetően – növelni tudta az értékét. A dobogó legalsó fokára pedig a feltörekvő Xiaomi állhatott fel, ami egészre kerekített értékben ugyanakkora piaci részt hozott, mint a Huawei, ahol szintén csökkenés mutatkozott.

Kanyarodjunk vissza egy picit a Xiaomira, ami 65%-kal hozott jobb értékeket, mint tavaly az azonos időszakban. Mint az látszik, eléggé betörni kezd az európai régióban, melyet a magyarországi gazdaság is kezd megérezni. Sikerüknél muszáj megemlíteni a GMS-nek jelenlétét (az Androidnál), ugyanis a Huawei azáltal veszt ügyfeleket, hogy a Google-nek a szolgáltatásától elesik, amihez az itteni felhasználók márpedig ragaszkodnak.

Délkelet-Ázsiában sem hozott rosszul a Samsung. Ugye ez az a terület, ahova Indonéziát, Malajziát, Thaiföldet vagy éppen Vietnámot soroljuk. Itt is mutatkozik a Huawei elmaradottsága, ugyanis a dobogó két alsó fokára két olyan brand állhatott fel, akik inkább Indiában szorongatják a dél-koreai gyártót. Gondolok az Oppo-ra és a Vivo-ra.

Érdemes megfigyelni, hogy errefelé mennyire kiegyensúlyozottnak tűnik a piac, hiszen a TOP3 között elenyésző a piaci részesedés eloszlása. A régió egyik legnagyobb nyerte azonban mégsem a Samsung lett, hanem a RealMe, ami feltörekvőként a tavalyi mutatóihoz képest megduplázta a 2020-ast. Szintén szépen muzsikált a Vivo 20%-os növekedésével.

A harmadik negyedévre is a piackutatók még javarészt csökkenést jósolnak a nagyobb brandeknél, eloszlásban pedig valami hasonlót.

Tudni lehetett, hogy a COVID-19 járvány kihatással lesz az okostelefon piacára, hiszen az emberek többsége az ínséges időkben nem azt nézegeti, hogy mire költse el a meglévő vagyonát, hanem inkább, hogy miként vészelje át azt. Az első negyedévben jelentősen megtorpantak az eladási mutatók, és az elemzők jóslata is beigazolódott, hogy csak bizonyos régiókban kezdődhet meg az iparág újraindulása az időszak közepe tájt. Ezt a helyzetelőnyt használta ki tulajdonképpen a Huawei, ami mind a Canalys, mind a Counterpoint Research kimutatásai szerint a negyedév bajnoka lett, és felhozta magát a Samsung szintjére.

A Counterpoint Research mutatói szerint: cirka 600 ezer készülékkel szállított kevesebb készüléket a dél-koreai vállalat a kínaihoz képest, viszont ettől függetlenül a piaci részesedése nem túlzottan változott, ugyanis megtartotta a 20% körüli értékét, azaz világviszonylatban minden 5. készülék tőlük származott. A dobogó alsófokára az Apple állhatott fel 14%-os házrész arányával, ami az előző évi azonos időszakhoz képest erősödést mutatott fel.

A Huawei a második negyedévben tehát 55.8 millió körüli okostelefont szállított le, ami a 2019/Q2-es értékekhez viszonyítva 5%-os elmaradást jelentene, amikor 56.6 milliót tett le az asztalra. Mindkét elemző kihangsúlyozza, hogy az adatok különleges alakulásához az vezethetett, hogy Kínában előbb csapta fel a fejét a koronavírus-járvány, amelyből előbb is tudtak kilábalni, ami pedig a gazdaság újraindulásában eléggé kulcsfontosságú volt. Tulajdonképpen a régió ezzel helyzetelőnybe került, amivel tudott is élni, nem akárhogyan!

Muszáj azt is megemlíteni, hogy az exportok minimalizálásával az ottani vásárlóközönség sokkal lojálisabb lett, azaz a „hazai termék” mellett tették le a voksukat. Nagyjából arról lenne szó, mint hogy idehaza is az emberek többsége a magyar feldolgozóktól és gazdáktól vásárolta az élelmiszert, nem pedig az importálttól, hogy ezzel is védjék a gazdaságukat, valamint magukat a járvány befurcolásától. Másfelől, egyfajta szolidaritás mutatkozott, hiszen az amerikaiak részéről kialakult szankciók miatt is maguk mellé álltak – ha lehet ilyen nyakatekerten fogalmazni.

A Canalys kitér arra is, hogy 14%-os visszaesés mutatkozott a tavalyi azonos időszakhoz képest, amelynek legnagyobb szeletjét a Samsung ragadta ki, ami 30%-kal hozott kevesebbet. A legnagyobb piaca az okostelefonoknak egyértelműen Kínában található, ahol a Huawei 44%-os piaci részesedést szerzett, messze lenyomva az össze versenytársát. Az USA-ban az Apple tudta magát a trónon tartani. A harmadik legjelentősebb régió az indiai, ahol 17.3 millióval csökkent az mobil készülékek szállítása, ami majdnem közel 50%-os elmaradást vonz maga után.

Azzal sok piackutató egyetért, hogy ha nincs a COVID-19, akkor a fentebb látható felállás nem alakult volna ki – legalábbis ilyen gyorsan nem. A Huawei kihasználta az előnyét, és révén, hogy Kínában elenyésző piaci részedéssel bíz, meg tudta fordítani a széljárást, hogy maguknak kedvezzenek. A harmadik negyedév kulcsfontosságú lesz, bár az elemzők többsége azt jósolja, hogy visszaáll az alapnorma.

Azaz a Samsung ismét feláll a trónra. Úgy legyen!

Az egyik legérzékenyebb és legkiélezettebb piacaként tartja számon a Samsung az ázsiai régiót, azon belül is az indiait, ahol az év első negyedévében a dobogó legalsó fokára csúszott le, miután a Vivo jobb mutatókat produkált. Ugye a COVID-19 világjárvány miatt szinte mindegyik gyártó eladása visszaesett az előző évi azonos időszakhoz képest, azonban a dél-koreai vállalat volt az egyik olyan, amelyiknél a legjelentősebb lett ennek mértéke. Előjáróban azt azért még megemlíteném, hogy nagyjából 3 évvel ezelőtt történt az, hogy a Xiaomi letaszította őket a trónról, időközben pedig addig is eljutottunk, hogy már a második helyért is harcolniuk kelljen. Ebből fakadóan, külön stratégiával készülnek évről évre; a Galaxy M-termékcsalád kimondottan e célból született meg.

2019 második negyedévében a dél-koreai tech-gigász még a második helyet foglalata el 22.1%-os házrész arányával, azonban egy évvel később már csak a harmadikra volt elegendő az erőfeszítésük, aminél a piaci részesedésük aránya 16.8%-ra csökkent. Mondhatnám talán azt, hogy helyet cseréltek a Vivo-val, melynek értékei nem sokkal maradnak el az előző évi konkurensétől. Mutatnám a Canalys által kreált kimutatást:

Nem is a piaci részesedésük az, ami ledöbbentő, hanem az eladott okostelefonjaik száma. Míg 2019/Q2-ben megközelítőleg 7.3 milliónyi talált gazdára, addig idén – a második negyedévben – csak 2.9 milliót tudnak felmutatni. Ez 60%-os visszaesés, amivel kiemelkedik a listáról. A versenytársaknál szintén tapasztalható egyfajta csökkenés, viszont ilyen mértékűről egyiknél sem lehet beszámolni. Tulajdonképpen a kialakult vírushelyzet a leginkább őket sújtotta.

Eléggé számottevő az indai piacon történő okostelefon értékesítés hanyatlása. 2019 második negyedévében megközelítőleg 33 millió termék került eladásra, melynek majdnem 1/3-át a Xiaomi szállított (a Poco-val karöltve), míg 1 évvel később ugyanezen időszakban 17.3 millióról számol be a piackutatócég. A Xiaomi ettől függetlenül a 31%-os piaci részét tartani tudta, de majdnem megfeleződtek a számai. Az országra nézve 48%-os csökkenést lehet felfedezni. Ilyen alacsony negyedévet az elmúlt 4 évben még egyszer sem zárt az iparág.

A harmadik negyedév kulcsfontosságú lesz, hiszen a cél a kialakult hátrány ledolgozása. Ekkorra már a COVID-19 általi értékesítesi blokk annyira nem lesz jellemző, a piacok újra felélenkülni látszanak, így biztosan mindegyik brand meg fog erősödni, már csak az a kérdés, hogy melyik milyen mértékben.

Az American Consumer Satisfaction Index (ACSI) kiadta nemrégiben az amerikai felhasználók elégedettségi elemzését, ami a különféle okostelefonokra, valamint azokat gyártó cégekre fókuszál. Az eredmény magával hordozza a WÁÓ-faktort, hiszen az Egyesült Államokban élőket vették górcső alá, tehát azt a régiót (bár nevéből adódóan miért tett volna másképp!), ahol leginkább az Apple termékei közkedveltek, nem pedig más gyártóké. A 2020-as eredmény kimutatásban a dél-koreai tech-óriás idegenben maga mögé tudta utasítani a hazai vetélytársát, ugyanis a legelégedettebb felhasználói a Galaxy Note 9-nek voltak, ami ugye 2018 őszén mutatkozott be. (Így talán már annyira nem véletlen, hogy mégis elhozták rá a One UI 2.1-es felületnek a frissítését.)

A második helyért vívott harcban egy hármas holtverseny köszön vissza, ahol a Galaxy S9+ és a Galaxy S10 mellett az iPhone XS Max teljesített hasonló indexszel. Ez számban kifejezve 84 pontot jelentene egy 100-as skálán, míg a fentebb említett Galaxy Note 9 85 ponttal állhatott a dobogó legfelsőfokára; míg a legalsónál szintén a Samsung és az Apple több termékei kapnak helyet 83 ponttal, de ezt inkább olvassátok le az alábbi táblázatból:

Az pedig, hogy a Galaxy Note 9 elvitte az elismerést példaértékű, hiszen a TOP15-ben más márka az ázsiai régióból nem képviseli magát. A sereghajtók sorában ott lapul még az LG-nek a Stylo 5 névre keresztelt készüléke, azonban 5 ponttal marad el, ami eléggé soknak tekinthető.

Külön felhívnám a figyelmet, hogy a Galaxy S10 és a Galaxy S10+ között egyetlen pontnyi különbség vélhető felfedezni, előbbi szekerére. Érdekes, hogy a kisebbik készülék volt a felhasználók részéről a jobb választás, míg a tavalyielőtti csúcskategóriás körében a Galaxy S9+ zárt jobban, nem pedig a Galaxy S9. Nagyon kíváncsi leszek, hogy a Galaxy S20-család miként zárja a 2020-as esztendőt?! Egy másik érdekesség, hogy a Galaxy S10e nem kap helyet a TOP19-ben, viszont az iPhone XR annál inkább, ami nem teljesített erősen, azaz a kisebb és olcsóbb elképzelés ötletére annyira nem nyitnak ott a felhasználók.

Attól függetlenül, hogy a Samsung a Galaxy Note9-cel a készülékek kategóriájában a trónt foglalhatott, a márkák összesítésében az Apple mögött zárt. Index értéke stagnált, nem figyelhető meg elmozdulás, így 81 ponttal a dobogó második fokán maradt ugyanúgy, mint tavaly. Az almás brand ehhez képest növelte eggyel a differenciáját, amit tavaly egy az egyben hoztak a dél-koreaiak. Majd talán jövőre meglesz döntve ez is.

A Samsung a globális okosóra piacán 2020 első negyedévében a harmadik helyen zárt – legalábbis a Canalys piacelemző cég legfrissebb kimutatásából ez derül ki. A mért adataik alapján a Huawei előzte be a dél-koreai vállalatot, s vette tőle el a második helyet, ami nagyságrendileg 300 ezer okoskütyűvel értékesített többet, mint tech-gigász. Számértékben kifejezve, cirka 1.8 millió okosórát takarna az első három hónapjára, ami az előző évi 1.2 millióhoz képest 600 ezerrel magasabb darabszám, tehát semmiképpen sincs oka búslakodni, hogy alulmaradt a harcban, amit toronymagasan az Apple tudhat magáénak.

A Canalys mutatói alapján az első negyedévben 14.3 millióra becsülhető az eladott kiegészítők darabszáma, ami 12%-os növekedést jelentene 2019/Q1-hez képest. Ugye akkor 12.7 millión tornyosult a végeredmény. Ezzel leszögezhető, hogy a COVID-19 világjárvány ezt a szegmenst valóban annyira nem érintette meg, mint az okostelefonét.

Az Apple toronymagasan vezeti a mezőnyt, ami 5.2 milliós összértéket jelente az év első három hónapjára, ami azért elképesztő, mivel a teljes piac egyharmadát tudhatja magáénak 36%-os piaci részesedésével. Hiába ilyen nagy a különbség a versenytársaihoz mérve, mégis 13%-os visszaesést könyvelt el az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben a Samsung 46%-nyit erősödött, azaz tudott profitálni az ínséges időszakból is.

Zárójelesen említeném meg, hogy a piackutató cég szerint a WatchOS 4 millió új aktív felhasználóval bővülhetett a mért időszakban, és nagyjából 70 millióra becsülik a teljes felhasználói bázisukat. Arra is kitérnek, hogy a következő negyedévben akár a 100 milliót is elérhetik, bár a versenytársakat sem kell levegőnek nézni, szóval inkább a harmadik negyedévet mondanám a cél elképzelhetőbbnek.

Az Apple sikerét az is elősegítette, hogy kínai oldalról hatalmas volt az Apple és a Xiaomi megrendelése abból fakadóan, hogy a piac nyitott az eSIM kártyás változatokra. A tartományban 66%-os növekedés mutatkozott.

Természetesen az adatokat kezeljük csak tájékoztató jellegűként, hiszen, ha előkapjuk a Strategy Analitcs kimutatását, akkor más mutatkozik. Eleve ott a Samsung megőrizte a második helyét, illetve 1.9 milliós eladási mutatóval mutatkozik. További érdekesség, hogy míg itt 12%-os növekedést tartanak számon, addig ott az okosórák piacára 20%-ost mondtak. Azzal viszont mindkét elemzőcég egyetért, hogy az Apple toronymagasan uralja a piacot!

Az okostelefonok piaca újabb mérföldkőhöz érkezett azáltal, hogy megjelentek az első összehajtható készülékek. Most ugyanazt érzem, mint annak idején, amikor az érintőkijelzős okostelefonok debütáltak, miszerint sokan szkeptikusak voltak a befutásukat illetően, aztán mostanra el se tudjuk nélkül képzelni nélkülük az okoskütyünket. 2019-ben a Samsung útjának indította az első összehajtható termékét a Galaxy Fold-dal, majd nem állt meg, hiszen a sort februárban a Galaxy Z Flip folytatta. Az elemzők szerint ez a jövő, viszont annak kiforrásáig – és elfogadható áron való kínálásáig – még azért hátra van néhány év.

A múltkori Galaxy Fold 2 pletykás cikknél publikáltam egy fotót, amit az ETNews oldala tett közzé. Csak a felső részletét láthattátok, azonban most elhoznám az alsót – amit levágtam belőle –, melyben arról írnak, hogy miként változhat a termékcsaládban feltűnő termékek száma a következő 5 esztendőben. A jobboldali kimutatásnál a Huawei, a RazR, a Xiaomi, a TCL és a ZTE készülékeiről ír, melyek 2020 második felében debütálhatnak – már ha nem kerül porszem a gépezetbe és csúszik valami oknál fogva.

Az újdonsült technológia sok kijelzővel foglalkozó vállalatot és céget érint. Ross Young-ot, a Display Supply Chain alapítóját a Twitter világa az egyik leghitelesebb szivárogtatójának tartja a témában, bár azért akadtak olyan észrevételei, amik időközben megcáfolásra kerültek. A blogján számos érdekes elemzést, piackutatást és más egyéb összefüggést hoz el, amiknél, noha nem mindig teszi elérhetővé a pontos számadatokat, azért a grafikonokhoz nem nyúl. Most az egyik ilyen bejegyzéséből merítenénk alapot, mert érdekes meglátásokat írt még májusban.

A Display Supply Chain Consultants piackutató szerint 2020-ban még a termékcsalád 100%-át az okostelefonok fogják kitenni, míg 2021 lehet az első olyan esztendő, amikor beállnak a sorba a tabletek, majd pedig 2022 az az év, amikor hozzájuk csatlakozik a notebook piacága. Persze ez csak spekuláció, változás jogát fenntartják, de nincs kizárva a jóslat beteljesedése sem. Gyártót persze nem említ, bár kíváncsiak lennénk, hogy az adott kategóriában, melyek álltak be a versenybe.

Két további érdekességre hívnám fel a figyelmet. Az egyikben az figyelhető meg, hogy hány millió összehajtható készülék kerülhet eladásra az elkövetkező 5 évben. 2020-ra cirka 5 millióval számolnak, amit akár tekinthetnénk a Samsungnak a belőtt tervezetének is. Ha minket kérdezte, akkor ez a szám kicsit elnagyoltnak tűnik, ugyanis hiába van jelen több ilyen termék a piacon, még mindig nagyon drágán árulják. Ha pedig elővesszük, hogy a Galaxy Foldból a tavalyi évben hány darab fogyott, akkor meg pláne. A jósok szerint 2022-re ugorhat fel 30 millióra az eladási szám úgy, hogy 2021-re csak 15-16 milliót tippelnek. 2025-re pedig bőven kiforrhatja magát a technológia, hiszen 70+ millióra számítanának.

A másiknál már a lehetséges eladási bevétel kerül górcső alá, aminél maximum azt hangsúlyoznám ki, hogy az okostelefonok piacán várható a legnagyobb árbevétel – tehát ez a legfőbb piaci területe a technológiának. A tablet világa csekéllyel követi, azonban 2024-re várhatóan a notebook piaca utoléri, majd pedig túlhaladja 2025-re.

Szerintetek az itt olvasható jóslatok beteljesednek? – Ha 5 év múlva is létezni fogunk, biztosan elővesszük egy terepszemlére, hogy Ross-éknak igaza lett vagy sem!

A hónap elején számoltunk be arról, hogy az európai piacon miként szerepelt a Samsung az okostelefonjaival az első negyedévben. Az elemzésből fényderült arra, hogy vannak bizonyos régiók, ahol jelentős a lemaradása, azonban összességében leszögezhető piacvezető pozíciója. Manapság az telefonok mellett még a hordható kiegészítők piacra kap nagyobb hangsúlyt, hiszen jelentős a növekedés mértéke, viszont akad még egy piaci terület, ahova elektronikai termékek futnak be, ez pedig nem más, mint a tablet részleg.

A „táblagépeknél” jelentősen kisebb kínálattal dolgoznak a gyártók, ugyanis az okostelefonok kijelzőméretének növekedésével egyre inkább háttérbe szorult ez a szegmens. A Samsung a tavalyi esztendőben mindössze három terméket mutatott be, melyek között: a Galaxy Tab A 8.0, a Galaxy Tab A 10.1 és a Galaxy Tab S5e, valamint bizonyos régiókban: a Galaxy Tab Active Pro foglal helyet. Mindegyikből lehetett Wi-Fi és LTE változatot vásárolni. Igazából előbbi hárommal fedte le a belépőszintet, a középkategóriát és a felsőkategória alsó részét. (Utóbbi inkább B2B formában került értékesítésre.)

A piac alakulása pedig kiderül a Canalys kimutatásából:

Az Apple lett Európa piacvezetője a tablet fronton az iPad szériájával. Mögötte zár jelentősebb, 6%-nyi lemaradással a Samsung, amit a kínai Huawei követett dupla differenciával. Leszögezhető tény, hogy az európai vásárlók nem csak az okostelefonoknál választják ezt a három márkát, hanem tablet vonalon is.

A legjelentősebb csökkenést 2019-es adatokhoz képest az Apple tette le az asztalra, ahol 16%-os visszaesésről számol be a piackutató oldal grafikonja. Ez az érték túlnyomó többségében a Huaweii-nél landolt, aminél hiába jelentős a növekedése, mégsem sikerült a piaci részesedésével megfognia a két tech-óriást. A Samsung mindössze 1%-ot tudott javítani előző évhez képest, viszont leszögezhető, hogy a három brand közül ő lett a legstabilabb.

Az év első felében csak a Galaxy Tab S6 5G tabletje mutatkozott be, ami az első időszakában Dél-Koreában volt értékesítve. Legjobb tudomásom szerint az európai piacon még nincs jelen a termék – de javítsatok ki bátran, ha tévednék!

Elképesztő, hogy milyen mértékű a növekedése az viselhető okoseszközöknek. Nem véletlenül foglalkozunk ennyit a szegmenssel, illetve az se véletlen, hogy a gyártók odafigyelnek a piacára, hiszen egy jól eltalált kütyüvel könnyedén át tudják pártoltatni a felhasználókat a saját brandjükre. Az indiai piac külön kiemelkedik az összből, ugyanis talán ott van a leginkább lemaradva a Samsung minden téren. Az okostelefonok helyett most arra szeretnék ráreflektálni, hogy miként változott a tavalyi első negyedévhez képest az idei a régióban?! …illetve, mely szegmensében mutatkozik a legnagyobb eltérés azaz a trand változás.

Mielőtt azonban Indiára helyezném a hangsúlyt, muszáj megemlítenem, hogy 2020 első negyedévében cirka 77.6 millió hordható okoskiegészítő került eladásra világszerte, ami 29,7%-os növekedést jelentene 2019-hez képest. A pozitív elmozdulás Indiában is mutatkozik, ahol 80,6%-kal ugrottak meg az eladási mutatók. Míg az előző esztendőben 2,3 millió termék került értékesítésre, addig az idei évben 4.2 millió, amit semmiképp se lehet félvállról venni.

A legnagyobb piaci elmozdulás a vezeték nélküli fülhallgatók (earwear) szegmensében vélhető felfedezni, ahol, mintegy 289,2%-os a növekedésnek a mértéke. Mondanom se kelljen, de az indiaiak rászoktak a vezetékmentességre egy év leforgása alatt. Közel 3 millió ilyen termék került gazdára, amivel az első negyedévben 70%-át tették ki a viselhető kiegészítők piacának. Érdemes megfigyelni, hogy az okosórákat keresik náluk a legkevésbé, ami alapvetően leszűrhető gyorsan az is, hogy valószínűleg nem költenek túlzottan sokat az ilyen kütyükre, hiszen 24%-a vásárlóközönségnek inkább az „olcsóbb” kiadású okoskarkötő mellett teszi le a voksát.

Ezzel párhuzamosan egy fordított állapot is mutatkozik a diagramokon, ugyanis hiába kelendőbb az okoskarkötő vagy aktivitásmérő termékcsalád, 2019/Q1-hez képest 28%-ban visszaesett a fogyása, számban kifejezve 1.4 millióról 1 millióra; míg az okosóráké növekedett 43,3%-kal, ami 209,4 ezer terméket jelentene 2020/Q1-re nézve. Továbbra is a legkelendőbb az országban a Huami-féle Amazfit, ami 22,4%-át bitorolja a piacnak, míg a második helyen a Fossil foglal helyet 17,9%-kal, aztán pedig az Apple 17,7%-kal.

Az okoskarkötőknél a Xiaomi megőrizte piacvezető pozícióját 41,9%-kal, amit jelentős lemaradással a GOQii követ 13.6%-os piaci részesedéssel.

Ott tartottam, hogy a fülbevaló fülhallgatók szegmense rekordokat döntöget. A piacvezetője a boAt, ami 23.9%-kal állhatott fel a trónra, azonban szorosan mögötte foglal helyet a Samsung, ami ugye magába foglalja a JBL, a Samsung és az Infinity termékeket. Neki 23,6%-os a házrésze. Ha a TWS-t nézzük, azaz a valódi vezetékmentes fülhallgatókat, akkor a Samsung a piacvezető ilyen téren az újragondolt Galaxy Buds+-szal, amivel a brand 29,8%-os piaci részesedét tudhat magáénak, míg az Apple 15.7%-kal próbálja megfogni.

Zárásképpen pedig az olvasható le az utolsó diagramról, hogy miként oszlik meg a piaci részesedés 100%-a a három termékcsalád között. Durva, hogy milyen mértékű az elmozdulás mértéke a vezetékmentes fülhallgatók és az okoskarkötők részlegén.