Kategória: Elemzés

Az európai piac is megérezte a koronavírust

A COVID-19 világjárvány nagy hatással volt Európára is. Az okostelefon piaca 7%-kal esett az előző évi azonos időszakban (2019/Q1-ben) mért adatokhoz képest. Azt híhetnénk, hogy ez nem is olyan nagymértékű visszaesés, azonban ha megvizsgáljuk az előző negyedévet – mármint a 2019/Q4-et –, akkor hamar levonhatjuk a tanulságot, ugyanis ahhoz mérve 23%-kal kevesebb terméket értékesítettek, ami azért már jelentős! Lehet dobálózni azzal a ténnyel persze, hogy a Black Friday-t és a karácsonyt az első negyedévben lehetetlen hozni, azonban ilyen mértékben visszaesést a piac nem mostanság könyvelt el.

Az elemző cég kiemeli kimutatásában az öt legnagyobb európai piacot, amik meghatározzák a szegmens forgalmát. Mielőtt táblázat formájában megtekintenénk a végeredményt, had idézzek az alelnöktől pár sort:

Az első negyedév gyenge, azonban a koronavírus kitörése tovább erősített mindezt. Az okostelefon-piac csökkenését elsősorban a COVID-19 kitörése okozta a régióban a negyedév második felében. Európában az öt legnagyobb piac márciusban különbözőképpen reagált a helyzetre. Az offline áruházak többsége bezárt, míg az online folytatta tovább működését. Továbbá a gazdasági helyzet visszatartotta a vásárlók diszkrecionális vásárlásait.

mondta Peter Richardson, a Counterpoint Research alelnöke.
A főbb európai országok okostelefon eladásának eloszlása 2020 első negyedévében.
Forrás: Counterpoint Research

A kimutatásukból fény derül arra, hogy az Amerikához közelebb fekvő főbb piaci csomópontokon az Apple a legnagyobb versenytársa a Samsungnak. Olyannyira, hogy a briteknél eléggé jelentős a piaci részesedése, majdnem 50%-os, avagy minden második termék az almás brand kínálatából kerül a vásárlók „zsebébe”. A másik jelenség pedig, hogy Közép- és Kelet-Európában a Huawei szorongatja a dél-koreai vállalatot. Az oroszoknál maguk mögé is utasítják, ahol 33%-os házrészarányt tesznek le az asztalra. Összességében, azaz európai viszonylatban azonban a Samsung uralja a régiót. 29%-os átlagos piaci részesedést tudhat magáénak, amit az Apple követ 22%-kal, valamint a Huawei 16%-kal.

A COVID-19 erejét legfőképpen az olaszok érezték meg, ahol az előző évhez képest 21%-nyit esett vissza az okostelefon-piacnak a forgalma. Ez az az ország, ahol a Samsungnak jelentős az előnye, hiszen 39%-ot bitorol a piacból, ami szép teljesítmény, bár a németeknél (35%) és a franciáknál (34%) sem jelentős a lemaradása. A legkisebb csökkenés Oroszországban mutatkozott, mindössze 1%-nyi, ami annak tudható be, hogy később alakult ki a járvány helyzet okozta intézkedés sor.

Elhoznám továbbá a Counterpoint Research által mért európai piaci részesedéssel foglalkozó táblázatát, amit igaz már megmutattam, de abba a jelek szerint az oroszok nem lettek belevéve:

Az európai piac alakulása az okostelefon piacán 2020 első negyedévében.
Forrás: Counterpoint Research

Mint említettem, a Samsung megőrizte piacvezető helyét Europában, ami 29%-os részesedést takarna. Visszaesett 2%-nyit az előző év azonos időszakához képest, azonban mégsem ők könyvelhetik el a legnagyobb csökkenést, hanem a Huawei. Az amerikaiakkal történt incidens óta megtorpantak az eladási mutatóik, ami a Google-mentes felületből fakad. A kiesés ellenben kedvezett a Xiaominak, ami 4%-ról 11%-ra erősödött, illetve az Oppo-nak, ami pedig 1%-ról 3%-ra mozdult el egy esztendő leforgása alatt.

És a hidegzuhanyról se feledkezzünk el, mert hiába volt járványhelyzet, az Apple-nek meg se kottyant mindez, ugyanis nem csakhogy megőrizték a 21%-os piaci részesedésüket, hanem tovább emelték 1%-kal.

Kíváncsian várom, miként alakul a második negyedév Európában, de legfőképpen Olaszországban!

…de miként változott a piac igénye Dél-Koreában?!

Heti rendszerességgel legalább egy elemzős bejegyzés érkezik, amivel szemrevételezünk egy adott régiót, vagy éppen termékcsaládot. Akiket kimondottan ez érdekelne, azok klikkeljenek a gyűjtőkategóriájára, ahol mindegyiket megtalálhatjátok. Sokszor emlegetem dél-koreai tech óriásnak a Samsungot, ami nem véletlen, hiszen egyrészt nem akarok mindig szót ismételni, másrészt onnan származik. Fel is merült bennem a keresztkérdés, hogy ennyi emlegetés után miért nem születik olyan kimutatás, ami konkrétan a régiójukat érinti. Ti nem lennétek kíváncsiak arra, hogy miként teljesít Dél-Koreában?– Szerencsére a Counterpoint Research csapatában is felmerült mindez, és révén, hogy egy piackutatócégről van szó személyükben, el is készítettek egy eléggé korrekt összefoglalót, ami az elmúlt 5 év első negyedévét veszi alapul.

Kezdésként megvizsgálták azt, hogy 2019 első negyedévében, illetve 2020-ban melyik Samsung okostelefonok voltak a legkelendőbbek, illetve azok milyen átlagos árfekvésben (ASP: average selling prices) kerültek értékesítésre. Az első tanulság, ami le lesz olvasható, hogy ha alapul vesszük a TOP5 Samsung termék árát, akkor nagyjából 500 dollárnyi összkülönbség mutatkozik a két évhez képest, azaz 2020-ban ennyivel kevesebbért választottak terméket Dél-Koreában a vásárlók.

Mielőtt folytatnám, mutatnám a kimutatást teljes valójában:

Ezeket a Samsung okostelefonokat keresték 2019/Q1-ben, illetve 2020/Q1-ben.
Forrás: Counterpoint Research

Mindez úgy alakulhatott ki, hogy 2020 első negyedévében három terméke volt a vállalatnak, amit 500 dolláros árfekvés alatt kínálat, míg előző esztendőben csak egyetlenegy. Jó látni, hogy a TOP5-be került egy-egy 1.000 dollár feletti is. Tavaly az abszolút slágerterméke az időszaknak a Galaxy Note9 lett, amit két felsőkategóriás modell követett. Ehhez képest idén már egy középfelső bitorolta a trónt, ami érdekes dolgok leszűrését hordozza magával, mint pl.: van értelme 5G képes készüléket behozni középkategóriába, hiszen a Galaxy A90 5G hozta a mutatókat 500 dollár alatti fogyasztói átlag árazásával. (Valószínűleg nem véletlen, hogy a Galaxy A51/71-ből is piacra dobták az 5G-s variánst.)

Noha elmarad az idei nyitány a tavalyi összegétől, azt azért meg kell említenem pozitívumnak, hogy a 200 dollár alatti termékek kihaltak a TOP5-ből, azaz a Samsung azért próbálkozik magasabbon eladni. Egy másik érdekesség, hogy a legjobb 5 között három 5G képes okostelefon foglal helyet, azaz Dél-Koreában van igenis keletje a gyorsabb hálózatnak.

Mennyiért vásárolják az okostelefonokat Dél-Koreában?

A Counterpoint Research a dél-koreai piacot egészében is megvizsgálta, hiszen oké, hogy a Samsungnál a Galaxy A90 5G volt a legkelendőbb 453 dolláros átlagos fogyasztói áron, azonban ez milyen helyet foglal el az össz piacot szemügyre véve? Természetesen van ehhez is egy remek táblázatuk, ami mutatja a piaci igényeket:

Az okostelefonok átlagos eladási ára.
Forrás: Counterpoint Research | Kreálta: Galaxy Világa

2016-ban eléggé alacsony volt az eladott termékek átlagos fogyasztói ára, azonban ez 2019-re elért egy magasabb tartományt. Annyira magasat, hogy megduplázódott az érték. Nyilván azóta sok minden változott, hiszen „drágább lett az élet”, azonban 2020-ra egyfajta visszaesés mutatkozott. Ez a COVID-19 számlájára írható be, ugyanis a csökkent a piacnak az igénye a tech cuccokra, ami érthető, hiszen volt nagyobb problémájuk a felhasználóknak. Mindez értékben kifejezve 16%-os csökkenést jelentene, ami eléggé meghatározó.

Az elemzők szerint a csökkenést még az is okozta, hogy az Apple SE remek áron pörgött, hiszen átlagosan 450 dollárt kértek érte, amivel a Samsungot szorongatta a megfigyelt régióban. Másfelől az LG termékére, az LG Velvet-re is megnőtt a piacnak az igénye; nem beszélve a V és a G szériáiról, amik 1.000 dollár alatt érvényesültek.

Formálódott a házrész arány a termékcsaládoknál is:

A végére hagytam a legérdekesebb kimutatást, ami kimondottan a Samsungnak a termékcsaládjait veszi górcső alá. Három felé szedték mindezt, ahol megfigyelhető a belépő és a középkategória, mely alatt valószínűleg az A- és az M-szériát érthetik; aztán ott az S- és a Note-széria, illetve zárásképpen a Többi kategória, ahova az (Xcover-t? vagy éppen az) összehajtható okostelefonjait sorolnánk. Megint csak érdekesek a mutatók, viszont a fentebbieket abszolút tükrözik.

A Samsung termékcsoportok megoszlása az elmúlt első negyedévekben.
Forrás: Counterpoint Research | Kreálta: Galaxy Világa

2018 első negyedévében mondhatni aratás volt a felsőkategóriás telefonok körében, hiszen 61%-ban választotta a dél-koreai lakosság, azaz minden második eladott okostelefon biztosan S- vagy Note-szériából került ki. Azóta viszont folyamatosan visszaesés mutatkozott, tavaly 54%-ra, idén pedig 41%-ra – ellenben a jó a rosszban, hogy a 2017-es mélypontot még így sem érték el, amikor egészen 38%-ra lecsökkent az igény irántuk. (Nyilván a visszaeséshez kellett az, hogy a Galaxy Note7-et visszarendeljék, és a világlakossága Note-széria nélkül maradjon egy esztendőre minimum.)

Megtartotta piacvezető pozícióját a Samsung

Az elmúlt két hónapban számtalan elemzést hoztunk el, melyből kiderült, hogy a koronavírus járvány se csorbította a Samsung piaci részesedését. Az első negyedévében remekül teljesített a dél-koreai vállalat, hiszen cirka 60 millió okostelefont értékesített globálisan. Az azért leszögezhető, hogy a tavalyi azonos időszakhoz mérten visszaestek a mutatók, de hát volt az embereknek nagyobb problémája, mint az, hogy milyen készüléket vásároljon. Nagyjából 17% körüli csökkenésről számolnak be az elemzők, azonban a világszinten megőrizte a piacvezető pozícióját, azaz a dobogó legfelsőfokára ők állhattak fel ismételten.

Nem olyan régen a Counterpoint Reseatch piackutatócég számolt be arról, hogy milyen piaci részesedést sikerült elérnie az okostelefongyártóknak globálisan az év első három hónapjában. A végeredményben ugyanaz született, mint az előzőknél, azaz a Samsung 20% körül uralja a piacot. Magyarra lefordítva minden 5 ember a Földön a Samsung mellett rakja le a voksát. A második helyen a Huawei zárt úgy, hogy a Honor családot is beleszámítják a 17%-os eredményébe. A dobogó legalsófokán az Apple foglalt helyet 14%-kal.

Világszinten piacvezető a Samsung.
Forrás: Counterpoint Research

A piackutatók kitérnek arra is, hogy jelenpillanatban világszinten a Xiaomi és az Oppo próbálkozik meg azzal, hogy letaszítsa a dobogóról a három nagyot. Előbbi 10%, míg utóbbi 8% körül hozott. Azt se szabad elfelejteni, hogy a Xiaomi több ország piacán bravúrozott az elmúlt időszakban; tulajdonképpen nagyobb nyerte a Huawei kontra USA civakodásának, mint a Samsung. Sőt, nem olyan régen a Vodafone-nal is lepaktáltak, melynek keretében Európában még inkább fókuszba kerülhetnek a termékeik. Érdekes lesz majd megnézni a második és a harmadik negyedéves teljesítményeiket.

Van azonban két olyan régió, ahol a Samsung alulmaradt; sőt az egyiknél épp hogy felfért a TOP5-be. Észak-Amerikában az Apple utasította maga mögé. Mondjuk érthető, hiszen az amerikaiak a saját terméküket előnyben preferálják. New York-ban pl.: nincs is a Samsungnak márkaboltja, míg az Apple-nek több. Ott 45%-kal foglalt trónt az almás brand, viszont nem sokkal lemaradva követte a dél-koreai, hiszen 32%-os teljesítménymutatója se csalódás. Külön érdekességképp említeném meg, hogy a 4-5. helyen a Motorola és az Alcatel tűnik fel, míg a kínai brandek sehol sincsenek.

Ázsiában ezzel szemben tragikusabb a helyzete. Olyannyira, hogy minden kínai brand előtte zárt. A Huawei megtartotta piacvezető pozícióját 19% körüli házrésszel, míg az Oppo, a Xiaomi és a Vivo egységesen 14%-kal zárta az időszakot. A Samsung mindössze 10%-kal, szóval van hova fejlődnie.

Két kontinensen nem piacvezető a Samsung.
Forrás: Counterpoint Research

Kíváncsian várom, hogy miként alakulnak a mutatók a második negyedévben! Hol történik drasztikusabb változás?!

Így formálódott az okosórák piaca az elmúlt 2 évben

Szép utat járt be az okosórapiac. A Samsung Galaxy Gear-rel rajtolt minden 2013 szeptemberében, amikor a Galaxy Note3 társaságában bemutatkozott a dél-koreai tech-óriás legelső okosórája. Kétségtelenül rengeteg negatívumot kapott, azonban 7 év elteltével kijelenthető, hogy kiformálódott az iparág, és immáron nem csak egy remek okoskiegészítőként emlegethető, hanem egy sportasszisztensként is. A 2020-as évben szárnyalt a piac, hiába próbálta sikerét megtörni a COVID-19 járvány, de erről már esett szó korábban.

Most elhoznék egy elemzést, melyben az elmúlt két teljes évnek a piaci rész arányát mutatnám be. A vizsgált időtartam 2018 első negyedévétől 2019 utolsóig tartana. Érdemesleg megfigyelni, hogy miként alakultak az adott évben belüli negyedéves elmozdulások.

Forrás: Counterpoint Research | Kreálta: Galaxy Világa

Az első tények között mindenképpen meg kell említeni, hogy a legkeresettebb márka az Apple már évek óta. A második helyet a Samsung bitorolja 10% körüli házrész aránnyal, ami elég jelentős lemaradásnak tekinthető, révén, hogy az almás brand 20% alá nem igazán szokott csökkenni. Nyilván globális piacot veszünk figyelembe, az Apple pedig Amerikában nagyon jól megy és szinte megverhetetlen.

Az Apple az előző év utolsó negyedévében elképesztően magasan zárt. Világviszonylatban 37%-on, míg holtversenyben a Samsung és a Huawei 9-9%-kal követik. Sikeréhez az is kellett, hogy az előző generációjuk nagyon felkapott lett, illetve több országban elterjedt az eSIM képes variánsa, amit a szolgáltatóknál vittek, mint a cukrot.

Érdemes azt is megfigyelni, hogy a Samsung 2 éves ciklust figyelembe véve megduplázta a házrészét. Míg 2018 első negyedében mindössze 5%-ot tudott magának, addig ugyanezen év végére már 8%-ot, majd a rákövetkező esztendő végére majdnem meglett a 10%, amit amúgy a tavasszal tudott hozni. Stratégiájuk tehát bevállt a dél-koreaiaknak, hiszen tavaly két óracsaládot dobtak piacra, több variáns formájában, amiknek meg is lett az előnye.

Kíváncsian várom, hogy 2020 végére miként alakult az arány.

Hova tart a kameraszenzorok forradalma?

Mielőtt kitérnék arra, hogy a Samsung a napokban bemutatta a legújabb 50MP-es kameraszenzorját, amit ISOCELL GN1-nek nevezett el; egy kimutatást hoznék el, amit a Counterpoint Research csapata rakott össze a hónap elején – akkor, amikor még nem volt semmiféli hír, se pletyka a neten az érkezéséről és tömeggyártásra helyezéséről. A cikk arra fókuszál, hogy az elmúlt években minként változott a kamerák mögötti hardveres és szoftveres tartalom. Tulajdonképpen a Galaxy S20 Ultra-ra hegyezi ki a mondani valóját, hiszen 2020 februárjában a dél-koreai vállalat kiadta az első 108MP-es szenzorját, amit a Xiaomi-val közösen fejlesztett ki.

Érdekességként említeném meg, hogy a Xiaomi Mi 10-ben debütált 108MP-es technológia az ISOCELL HMX nevű lapkaként épült be a hétköznapokba, aminek a különlegessége, hogy 4:1-es képpont-összevonást alkalmaznak, melynek végértéke 27MP-re redukálódik, de cserében a végeredmény magáért beszél. A Samsung-féle ISOCELL HM1, azaz az együttműködésükből származó továbbgondolt saját megoldás, Nona-Cell megoldást alkalmaza, azaz 9:1-es képpont-összevonással kreál 12MP-es fotót, ami megint csak a zajosság kiszűrése miatt szükséges.

Növekszik a képfeldolgozó szenzor mérete:

Anno 2016 februárjában mutatkozott be a Galaxy S7 és a Galaxy S7 Edge, melyeknél megjelent a Dual Pixel technológia, ami tulajdonképpen új szintre emelte a fotózást. Annyira újra, hogy azóta is éri sérelmezés a Galaxy S20-családot, hogy miért került ki belőle a villámgyors autofókusz. Az ok persze adja magát, ugyanis a magas képpontszám alacsony pixelmérettel párosul, ezért marasztalják el a Galaxy S20 Ultra-ban lévő technológiát – hiszen a fókuszálást egyetlen fotódiódával oldják meg, nem pedig kettővel, amire a Dual Pixel kifejezés névlegesen utalna. Akkoriban a főszenzor 1/2,55 hüvelykes mérettel rendelkezett, nagyobbal, mint a konkurens Apple termék, ami szeptemberben látott napvilágot.

Azóta a telefongyártók arra helyezték a hangsúlyt, hogy minél inkább nagyobb legyen a szenzornak a mérete. Az 1/2,55″-et a Galaxy S20-nál cserélték le, ahol immáron 1/1,33″-et tarthatunk számon. Annak érdekében, hogy ez a szám megfoghatóbb legyen mindenki számára, annyit tennék hozzá, hogy a legtöbb kompakt DSLR-fényképezőben 1/1.20-inch és 1/1.7-inch közé esik a nagysága. A jelenlegi trónfoglaló a Huawei P40 Pro Plus 1/1.28-inchével, ami csak Kínában (lesz?) kapható.

A szenzor méretek növekedése.
Forrás: Counterpoint Research

Hozd közelebb a témát!

Napjaink talán egyik legnagyobb fejtörését az okozza, hogy egy készülékbe beépítsenek mindent, amit a felhasználója szeretne. Sok kompromisszumot kell a gyártóknak meghoznia, hogy mindenki kedvére tegyen. 2016-ban indult meg az őrület, legalábbis forrásunk onnan számítja a 2x-es zoom tartományt, amit az iPhone 7 Plus már tudott. Ezt az Apple úgy érte el, hogy két lencsét használt, azaz, amikor közelítési funkciót akarta alkalmazni a felhasználó, akkor átváltott a másik érzékelőre, ami fixen ilyen tartományra volt belőve.

A Galaxy Világa stábja azonban visszautazna az időben, hiszen a Samsung korábban megpróbálkozott az okostelefonba épített fényképező ötletével, amelynek végterméke a 2014 augusztusában debütált Galaxy K Zoom volt, másabb nevén Galaxy S5 Zoom. Ott 10x-es optikai zoom-ot szerelt a készülékvázába, valamint OIS-t, a szenzorjának a mérete pedig 1/2.3-inchen állt meg. (Átszámolva 24-240mm-es befogásra volt képes.) Azt azért megjegyezném, hogy visszafelé is gondolkodott, hiszen fényképezőszériáját okosította fel Android-dal, amit Galaxy NX-ként dobott piacra 2013 nyarán.

A termék problémájára Ice Universe jelenlegi tweetje is remekül rávilágít:

A Galaxy K Zoom halálát a mérete okozta, hiszen míg a jelenkor egyik 10x-es optikai zoom királya, a Galaxy S20 Ultra 8.8mm-es vastagságnál megáll, addig előbbinél 16.6mm-be tudta kivitelezni ugyanezt 6 évvel korábban. És, hogy mennyiben fejlettebb a periszkopós elképzelés, azt az is mutatja, hogy a 2020-as tavaszi csúcsba ½-inches szenzor került.

Elkanyarodtam a kimutatástól… Tehát manapság már 10x-es hibrid optikai zoom az, amit fentebb említettem. Minőségvesztés sajnos fennáll, azonban a közelségnek ára van, amit a Samsung pixelösszevonással ér el, hogy csökkentse a képek zajosságát. Egyébként 103mm körülinek saccolják a teleobjektív fókusztartományát.

Így növekedett a zoom az elmúlt 5 évben.
Forrás: Counterpoint Research

A Galaxy S20 Ultra több lencse kombinációját használja, amivel 4x-es optikai zoomra képes valójában, míg 5-10x-es tartományban hibrid-optikai zoomként emlegetjük a képességét, amit a binning technológia alkalmazásával 100x-osra tud növelni. Minderről már azonban volt szó a blogon, így ajánlom az archívum olvasását.

Miért így néz ki a kamerasziget?

Fontos tudni, hogy a kamerasziget befolyásolja a készülék lehetőségét. Szinte mindegyik márka fel tud mutatni olyan sérelmeket, hogy miért néz ennyire ocsmányul ki a hátlapi kamera setup?! Okkal tervezik így őket, de mielőtt rátérnék arra, vessünk egy pillantást arra, hogy milyen különféle tömbbeállítások léteznek:

  • kör
  • négyzet
  • háromszög
  • és egyenes.
A hátlapi kameraszigeten lévő kamerák elrendezése.
Forrás: Counterpoint Research

Manapság utóbbi kettőnek vagy nagy keletje. Az érv adja magát! A háromszögféle tömbös megoldásnál gyorsabb a képfeldolgozás abból fakadóan, hogy az egyes lencsék egyenlő távolságra vannak a tárgytól, a témától, melynek köszönhetően alacsonyabb feldolgozási időt kapunk. A lineáris tömbelképzelés gyorsabb autofókuszt jelent, illetve a távolságmérés is pontosabb, ha több lencsét használunk egyidejűleg. (Mondjuk, ha bokeh-zással foglalkoznánk.)

Jó kamera kell a telefonodba? – Akkor nyújt mélyen a zsebbedbe!

Kétségtelen, hogy bármelyik prémium okostelefont vesszük górcső alá, a húzó USP-jei között emlegetjük a kamerákat. Minél többet tud egy termékben, annál borsósabb annak az ára. Tehát a fejlesztéseknek és az innovációknak ára van, amit bizony a felhasználókon be is hajtanak a márkák. Míg 2015-ben a kamera alkotóelemének költsége nagyjából 6%-át tette ki a készülék árának, addig 2019-re mindez megduplázódott.

Forrás: Counterpoint Research

A Galaxy S20 Ultra azon termékek közé tartozik, ahol a kamera setup a legnagyobb arány, mindez 21%-ot jelentene. Már csak az a kérdés, hogy 2020-ban hol áll meg a piac?!

Megőrizte a Samsung a piacvezető pozícióját világszinten is!

Elég sok minden történt az elmúlt héten. Nem szándékozom külön cikkben megemlékezni a főbbekről, amik a Samsungot is érintőlegesen érintik, hanem inkább a bevezetőt kezdem ezekkel, hiszen a 2020-as év második negyedévétől kihatással lesz a mobiltelefon piacára. Történt először is az, hogy újabb 1 éves tiltást kapott a Huawei az USA-tól; aztán ott van az a tény is, hogy a Vodafone hozza Európába az Oppo készülékeit. Mindez miként fog hatni a dél-koreai tech óriásra, az jó kérdés, de előbbiből biztosan minden konkurens márka profitálni fog – és az elmúlt időszak adatait elnézve, a Xiaomi az egyike, ami az átlagosnál nagyobbat „ugrott”.

Azonban most nem ezzel akartam foglalkozni, hanem a 2020-as év első negyedévével. Azzal az időszakkal, amit áthatott a COVID-19 vírusjárvány. A gazdaság világszinten megbénult, néhol időszakosan leállt. Minden piacág megsínylette, hol jobban, hol kevésbé. Elmaradtak a fontosabb tech-rendezvények, csúsztak a bemutatások, vagy éppen online felületre vánszorogtak, amikkel a gyártók szerintem nem tudták hozni a várt hatást, amit szerettek volna. Tehát az év első három hónapját katasztrofálisnak is lehetne nevezni, de ne tegyük!

Tény, hogy növekedés helyett csökkenés mutatkozott az előző évi azonos időszakhoz képest! Tavaly cirka 315 millió készülék került a piacra, míg 2020-ban ez valahol 270-295 millió körüli értékre csökkent. A teljesség kedvéért egy cikkbe gyúrtam az IDC kimutatását, a Canalys számításait, valamint a Counterpoint Research összesítését. Mindhárom kiemelkedik a piackutatás szakterületén, azonban, mivel egyik sincs fix tények birtokában, mindenhol csak nagyjábóli érték köszön vissza. Talán a legkisebb eltérés a Canalys és az IDC között mutatkozik. Nyilván a tényleges számokat a gyártók által kiadott hivatalosabb kimutatása ismerteti.

Amiben viszont mind a három egyezik, az nem más, mint a sorrend. A Samsung stabilan tartja az világpiaci vezető pozícióját, amit a Huawei és az Apple próbálna elvenni. A dobogóért vívott harcban a Xiaomi, az Oppo és a Vivo még nagyobb harcot vív, ugyanis nagyjából fej-fej mellett loholnak, gyengítve egymást. És itt jön a bevezetőben írt visszacsatolás, hiszen a Huawei a tiltással piaci részesedést veszthet, míg az Oppo nyerhet azáltal, hogy egy kiemelkedő szolgáltatóval lepaktált, ami gőzerővel azon van, hogy az 5G hálózata világszínvonalivá váljon.

Szintén közös nevezőn a kimutatásokban a dél-koreai vállalat piaci részesedése, ami valahol 21% körüli értéken lehet. Hasonlóan vélekednek a Huawei-éről, ami 18%-ot súrolgatja, míg az Apple-é 13%-ot. A Counterpoint Research arra is rávilágít, hogy a TOP10 okostelefongyártó között a SONY fel se tűnik. Az utolsó helyet a Tecno húzta be magának, ami az LG mögött végzett nem sokkal lemaradva. És ott a legjobb 10-ben a Lenovo, az a gyártó, ami a közép- és dél-amerikai régióban a második helyen szerepel.

A koronavírusos időszakban: a Xiaominak és a Vivonak sikerült eladási mutatókat növelnie.

Érdekes lesz majd megnézni, hogy miként változik a gazdaság nyitásával a második negyedév. Az már most könyvelhető, hogy mínuszos időszak lesz a TOP3 brand életében, hiszen az áprilisban még érződött a COVID-19 ereje.

Közép- és Dél-Amerikában sincs probléma a Samsung okostelefonok népszerűségével

A világ másik felére kalauzolnám a közönséget, mert érdekes statisztika látott napvilágot, amivel valamiért úgy érzem, foglalkoznunk kell. Tegnapelőtt publikáltam, hogy Nyugat-Európában a Samsung megtartott piacvezető pozícióját. Nagyjából ugyanaz a helyzet a régióban, mint Magyarországon, hiszen a nagyobb brandek közül az Apple és a Huawei próbálja maga mögé utasítani – egyelőre kisebb eséllyel, de ez cseppet sem gond. Most Latin-Amerikái piaci részesedéseket hoznám el, azaz Közép- és Dél-Amerikáét, mert alakulóban van valami, illetve azért is, mert olyan márka is helyet kap a TOP5-ben, ami meglepett.

Természetesen a Samsung piacvezető erre fele is. Noha megviselte őket is a koronavírus okozta piaci helyzet, ettől függetlenül a régióban 38%-os házrésszel rendelkezik, ami szép teljesítmény. A megviselés pedig ott mutatkozik, hogy 2019-es első negyedévhez mérve 28%-kal csökkentek az eladási mutatói, de a TOP5-ben a túlnyomó többségnél ez mutatkozik. A második helyre a Lenovo hozta be magát 18%-os piaci részesedéssel, megelőzve a Huawei-t, ami 1%-kal marad elő tőle. Számomra meglepő volt látni, hogy az Apple mennyire nem tud érvényesülni erre fele, ami a Xiaomi-val van egy szinten.

A fenti számokat kimutatás formájában mutatnám:

A Latin-Amerikában az okostelefon-piac alakulása 2020 első negyedévében.
Forrás: Canalys | Cikk: Entorno Digital

Igazából azért éreztem fontosnak megmutatni a latin-amerikai régiót, mivel a Xiaomi elkezdett világszinten felzárkózni. Míg Nyugat-Európában 79%-os növekedést mutatott az előző évi azonos időszakban, addig itt 236%-ost, amit nem szabad semmiképpen sem figyelmen kívül hagynia a versenytársainak. Kolumbiában a legszámottevőbb a piaci elmozdulása, ugyanis 316%-kal multa felül a 2019/Q1-ben hozott értékeit; ugyanez az érték Mexikóban 71%-nyi. Egyetlen brand volt, ami pluszba hozta ki magát, de hát szokták mondani: az építkezés könnyebb, mint a megtartás.

Kolumbiában annyira megtolta magát, hogy a régió második legnépszerűbb brandjét, a Lenovot csúsztatta le a dobogós helyezésről.

A kolumbiai okostelefon-piac formálódása 2020 első negyedévében.
Forrás: Canalys | Cikk: Entorno Digital

A Galaxy A51 a világ legnépszerűbb Android okostelefon-modellje

Mint ahogy tegnap említettem, sorra jönnek ki az első negyedévnek a piackutatásai. Aki el szeretne mélyedni a témában, azoknak javaslom az “Elemzés” névre keresztelt rovatot, ahol kutakodhat az archívumban és visszaolvashatja az eddig publikált érdekességeket. Csütörtökön már lehullott a lepel arról, hogy a legnépszerűbb okostelefonok TOP3-as listájában ott szerepel a Galaxy A51, azonban jogosan merülhet fel a keresztkérdés, hogy mi a helyzet az Android-ot használó készülékek piacán?! Ott ugyanez a lista érvényes vagy van-e esetleg némi változás?

A Strategy Analytics mérései alapján a Samsung Galaxy A51 a világ legnépszerűbb Android operációs rendszert futtató okostelefonja! Oké, de jogosan merülhet fel sokakban az, hogy akkor a Canalys által mért mutatók esetén miért előzi be őt a Xiaomi? – A válaszra talán két logikus magyarázat létezik, amik szorosan összekapcsolódnak: (1) ezek a cégek nem rendelkeznek pontos számokkal, viszont saccperkábéra azért be tudják lőni az értékeket; (2) illetve a Canalys-nál a második helyen a Redmi 8 & 8T szerepel, azaz két készülék került egybe mosásra. Bárhogy nézzük, fura, hogy csak részleges az egyezés, de nagyjából azért fedi egyik a másikat.

A globális okostelefon-szállítások cirka 275 millió darabot értek el 2020 első negyedévében. Az Android szegmens az összes okostelefon 86%-át képviseli az időszakban. A világszerte értékesített okostelefonok döntő többsége Android modellek.”

mondta Linda Sui, a Strategy Analytics igazgatója.
A legnépszerűbb androidos okostelefonok 2020 első negyedévében.
Forrás: Strategy Analytics

A piackutatócég talán legérdekesebb tényfeltárása 2020 első negyedévével kapcsolatban az, hogy felfért a TOP3-ba az a Galaxy S20+, ami a Canalys kimutatásában nem mutatkozik. Másrészről, azt se szabad elfelejteni, hogy csak márciusban látott napvilágot és hiába hozzuk fel példaként azt, hogy volt rá pre-order, mégis valahol kicsit sántít az előnyös jelenléte. Aztán ott az a hír, mely szerint a Galaxy S20-széria cseppet se ment akkorát, mint a korábbi generációk. Ezért se jön ki a matek, de mivel hivatalos oldal információiról beszélünk, megírjuk!

A TOP5-ben a negyedik helyen mutatkozik egy holtverseny, ugyanis a Galaxy A10s ugyanakkor piaci részesedéssel hozott, mint a Redmi Note 8 (ahol nem szerepel a 8T). A legjobb öt között tehát hat készülék kap helyet, 3-3-as megosztásban.

Zárásképpen másfelől hozzátenném, hogy a Samsung részéről a felsőkategóriás jelenlét annyira nem lehetetlen, hiszen 2018/Q1-ben a Galaxy S9+ is tudni hozott 1,5%-os piaci részesedést; és legjobb tudomásom szerint tavaly a Galaxy S10+ is felfért a TOP5-be, bár erről sehol se találok most hirtelenjében forrást.